Erdei-kisvasut az ország leghosszabb és legszebb tájain,...

 




*






lásd a kisvasut menetrendjét,útvonalát,környékét és árait..stb.a közcélú tevékenységek link alatt!


Ha ezt mondom: a Lentiből induló Csömödéri Erdei Vasút a magyar kisvasutak egének legfényesebben ragyogó csillaga«, Önök nyilván arra gondolnak, hogy gúnyt űzök az amúgy sem könnyű helyzetű hazai keskenynyomközű vasutakból. Ez azonban egyáltalán nem igaz. Az említett kisvasút ugyanis helyzeténél fogva különös helyet foglal el társai sorában, hiszen ma is eredeti rendeltetése szerint működik. Hogy mégsem olyan népszerű, mint egynémely, kirándulók játékszerévé degradálódott erdei vasút, elsősorban annak köszönheti, hogy az ország délnyugati sarkában, nehezen megközelíthető, ám mégis gyönyörű helyen található. És talán éppen eldugott fekvése az, ami megtartotta »igazi« vasutas hangulatát.


A vonat indulási ideje előtt néhány perccel az egyik épületbõl egy zöld munkásruhás, borzas hajú fiatalember lép ki, csupán a kezében tartott »palacsintasütő« árulja el, hogy ő a forgalmista. Mivel az erdei vasút kiterjedt hálózatán egyszerre több vonat is mozgásban lehet, szükség van valamiféle forgalomirányításra. Korábban a vonat személyzete a kitérőkhöz telepített telefonkészülékek segítségével tartotta a kapcsolatot a csömödéri diszpécser-központtal, ma a rádiós technika segítségével teszik ugyanezt. A személyvonatokat is a forgalmista hatalmazza fel az indulásra, e mûvelet azonban nélkülözi a nagyvasutaknál megszokott szertartásrendet: a férfi egyszerűen a magasba emeli a tárcsát, és a szerelvény nagy rántással mozgásba lendül. Az utazó tekintete elõtt lassan tovahalad a fűtőház, és a szomszédos vágányon az elõzõ nap beérkezett tehervonat fával rakott vagonjai. Mielőtt elhagynánk az erdészeti telephelyet, jobb kéz felől egy vágány érkezik. Eme sínpár, mely a szomszédos Lenti kisvasútjához vezet, az ezredfordulóra készült el. A Lenti Erdei Vasútról itt csupán annyit, hogy a kb. 30 km-es vonal az 1920-as évek második felében épült és napjainkban csak teherforgalom zajlik rajta. A Lenti és Csömödér közti - részben új - vonalon azonban 2001-tõl személyvonatok is közlekednek.

Az erdei vasút vonalhálózata.

De térjünk vissza a fatelepet éppen elhagyó kisvonathoz, mely útját máris megművelt földterületek közt folytatja. A szerelvény hamarosan a Lentibõl érkezõ országút mellé ér, melytől csupán egy kiskertek alkotta keskeny sáv választja el, majd befut Páka megállóhelyre. A falu nevezetessége, hogy itt született Öveges József (1895-1979) piarista tanár, fizikaprofesszor. A megálló - a község rangjához méltó módon - takaros, a sínek mellett kis esőbeálló is várja az utasokat. Továbbindulás elõtt a kalauz egy piros tárcsával megállítja a vasutat keresztezõ országút forgalmát, s máris folytatódik az utazás. A vonatka, miután elhagyja az utolsó házat is, mezők, és erdőrészek között kanyarog tovább, a közigazgatásilag Pákához tartozó Dömefölde állomása is fák között húzódik meg.A pályaudvar kétvágányos kialakítását nem az utasforgalom nagysága, hanem az üzemvitel indokolja: itt térhetnek ki egymás útjából a szembe közlekedő szerelvények.

Álljunk meg itt egy rövid időre, és játsszunk a számokkal! Hazánk erdőben egyik leggazdagabb térsége Zala megye, erdőterülete 117 ezer hektár, mely összterületének mintegy 31 %-a. Errefelé az egy hektárra esõ élőfa-készlet csaknem másfélszerese a hazai átlagnak, egészségi állapota jóval afelett van. Az ország összes erdeinek 6,8 %-át, az élőfáknak egytizedét Zalában találhatjuk, a barátságos szőlődombok és a változatos domborzat mellett éppen a rengeteg erdő adja az itteni táj sajátos varázsát.

A településtõl mintegy 500 méterre lévõ Dömefölde állomástól távolodó vonal a völgy aljában fut tova dél felé. Aztán egy nagy tisztáson éles balkanyar következik, utána vashíd, majd a vonat házak mellé ér. Kányavár faluszéli megállóját elhagyva ismét keresztezzük az országutat, majd átvágunk egy széles mezőn. A táj csendjét évente többször a lóerők muzsikája tölti be: a község melletti lankákon motoros ügyességi pálya kígyózik. A kisvasút vonalának talán legszebb pontja ez. A vonat a mező túloldalán sűrű erdőbe bújik, majd néhány kanyar után eléri Törösznek megállót. Itt elágazás található: egyenesen Pöreföld felé visz a sínpár, jobbfelé a Bánokszentgyörgyön át Oltárcra vezetõ sínpár kanyarodik. A váltó ez utóbbi felé tereli a személyvonatot, mely a hatalmas, éles ívben csikorogva araszol tovább.

Hajtsunk most fejet, és fordítsuk tekintetünket az alattunk húzódó vágányra - érdemes! A pályát anno dacumal 7 kg/folyóméter súlyú sínek beépítésével alakították ki. Ezeket késõbb 18 kg-osokra cserélték, melyek fa- helyett betonaljakon nyugodtak. Az elmúlt évek során ismét felújították-átépítették a vonalat: újfent »fa-talpfák« hordozzák az immár 34 kg-os ún. I-síneket. S ami a sínanyagot illeti, az 1989-es diósgyõri terméktõl az 1892-es grazi sínig szinte minden évjárat megtalálható itt.




Az 1923-ban, Berlinben épített Hany Istók a mosonszentmiklósi uradalmi kisvasútról érkezett, nevét is ott kapta.


Az 1922-ben megnyitott Törösznek – Oltárc vonalon döcög tovább vonatunk. A néhány ház alkotta Kámaház megállójában néhanap helybéliek kapaszkodnak föl a kirándulókkal teli zöld kocsikba. A vonat közelebb van, mint a busz… Továbbhaladva, a Bánokszentgyörgyi elágazás nevű megállóhelynél egy erőteljes jobbkanyarral elhagyjuk az Oltárcra vezetõ pályát. Az erdei vasút most következő, végső szakaszának talán éppen az Ewing-család egyengette az útját. Ez kissé fura megállapítás, mivel nem Dallasban vagyunk, ám a Bázakerettyén feltárt első hazai olajmezőt az 1930-as évek közepétõl épp a Magyar-Amerikai Olaj Rt aknázta ki, az építõanyagok jelentős részét pedig a kisvasút hozta. Késõbb az olajos cégek jó időre lefoglalták a környékbeli fuvarosokat, így az erdei vasúton a fakitermelés zavartalansága érdekében több új szárnyvonal létesült.

Bázakerettyét az olaj tette naggyá, ám a dicsőség – s az olaj – nem tart örökké. A kutak egymás után apadtak el, a kitermelés csökkent, a munkások elköltöztek. Bázakerettye ma nem más, mit egy a csendes, bájos zalai falvacskák közül. Vagy talán mégsem, ugyanis van egy kisvasúti megállója és egy állomása: alsó és felső! Aki az erdei vasút megállóhelyeit olyan komolyan veszi, mint a nagyvasutaknál, bizony csalódni kénytelen. A le-, s felszállóhelyet errefelé csupán egy földbe szúrt karóra erõsített tábla jelzi, peron és váróhelyiség – a végállomások kivételével – csak Pákán található. Azonban a kisvonat kívánságra bárhol megáll, a helybéli néniket akár házuk kapuja előtt segíti le az udvarias kalauz.

Az utolsó két kilométert erdőszélen, az országút mellé simulva csattogja végig a szerelvény. Ez a szakasz napjainkban már csak a személyforgalmat szolgálja. A végállomás, Kistolmács a semmi közepébe épült, nagyjából 1 km-re a patakból felduzzasztott tó partján kialakított szabadidõközponttól, és még 1 km-re a falutól. A 18 km-es, varázslatos utazás Csömödértõl egy és negyed órát vett igénybe.

A fotóalbumba az egykori Dunántúli HÉV Ukk - Rédics vonalának és a Csömödéri Erdei Vasút mindennapjait bemutató fotók mellett megtekinthetnek néhány felvételt a Lentibõl induló nosztalgiavonatról is. >>>



BWCN > GASTRO & HOLISTIC MUSIC CLUB-SERVICE > Tel:++3670/941-1318...... E-mail: varytibor@gmail.com